A betörés felfedezésekor az ösztön a rendrakást diktálja – pedig épp az a legrosszabb első lépés. Betörésnél két hivatalos szál indul egyszerre: a rendőrségé és a biztosítóé. Mindkettőnek ugyanaz kell: érintetlen helyszín és pontos lista.
A behatolás nyomai – feszített ajtó, betört ablak, szerszámnyomok – a rendőrségnek bizonyítékok, a biztosítónak a betöréses lopás bizonyítéka: a fedezet jellemzően az erőszakos behatoláshoz kötött. Ezért a felfedezéskor: rendőrség hívása, a terület lezárása, fotók készítése távolról – és semmi rendrakás a helyszínelésig. A riasztó- és kameraanyagot mentse el azonnal, mielőtt felülíródik.
A rendőrségi feljelentés ténye és iratai a kárügy részei – a biztosító jellemzően kéri a feljelentés másolatát, később a nyomozás állásáról szóló határozatot. A kárbejelentés ezzel párhuzamosan megy a biztosító kárvonalán vagy online felületén. A hiánylistát érdemes rétegesen adni: először a biztosan hiányzó nagy tételek, majd a teljes lista, ahogy a leltározás halad – jelezve, hogy a lista bővülhet. A telephely-leltár és a bizonylatok itt dolgoznak a legkeményebben.
A kárrendezés során a biztosító vizsgálja: működött-e a kötvényben vállalt vagyonvédelem – zárva volt-e, ami zárva kellett legyen, élesítve volt-e a riasztó. Ezért fontos, hogy a vállalt védelmi szint a mindennapokban is működjön: a betörés-fedezet elvárásai és a vagyonvédelmi önellenőrző. Ha a kárügy a védelmi kérdéseken vagy a lista vitatásán elakad, az alkusz segít, amiben tud: vitás ügyek.
Kérdés a saját telephelyére szabva? Foglaljon 20 perces díjmentes telephely-felmérés konzultációt →
20 perces díjmentes beszélgetés, kötelezettség nélkül – a végén pontosan látni fogja a lehetőségeit és a következő lépést.