Az „all risks” – összkockázatú – vagyonbiztosítás neve sokat ígér, és pont ez a baj vele: a cégvezetők egy része úgy érti, hogy „mindenre fizet”. Nem így van. A különbség a nevesített kockázatú biztosításhoz képest nem abban áll, hogy az egyik mindent, a másik keveset fedez, hanem abban, honnan indul a logika: a nevesített szerződés felsorolja, mire fizet, az all risks pedig azt sorolja fel, mire nem. Ez a bizonyítási teherben és a kizárások olvasásában jelent valódi különbséget – és ez dönti el, melyik cégnek melyik való.
- A nevesített kockázatú szerződés felsorolja a biztosított veszélynemeket (tűz, vihar, vízkár, betörés…), és kárnál a cégnek kell igazolnia, hogy a kár ezek egyikéből ered.
- Az all risks feltétel fordítva építkezik: a Kúria közzétett döntése szerint minden olyan kárra fedezetet nyújt, amelyet a szerződés nem jelöl meg kizárásként – a kizárást vagy a mentesülési okot a biztosító bizonyítja, a hirtelen, váratlan jelleget a biztosított.
- Az all risks sem „teljes”: a fokozatos károk, a kopás, az egyszerű lopás, a külön biztosítható kockázatok jellemzően kizártak, és az önrész, a limitek, a védelmi előírások ugyanúgy élnek.
Nevesített kockázat: a fedezet-lista maga a szerződés
A hagyományos vállalati vagyonbiztosítás nevesített veszélynemekre épül: tűz, robbanás, villámcsapás, vihar, jégverés, vezetékes vízkár, betöréses lopás, rablás, üvegtörés – és ami a listán nincs rajta, arra nincs fedezet. A veszélynemek mindegyikéhez a feltétel egy meghatározást is ad: a „vihar” jellemzően egy meghatározott szélsebesség fölött vihar, a „vezetékes vízkár” a vezetékből kilépő víz kára, a betöréses lopás erőszakos behatoláshoz kötött. Kárnál a biztosított bizonyítja, hogy a kár egy nevesített esemény következménye – ez a mit fedez a vagyonbiztosítás cikk alaptérképe. A nevesített konstrukció előnye, hogy átlátható és egyszerűen összevethető; hátránya, hogy minden, ami a definíciók közé nem fér be – a leomló polcrendszer, a targonca által levert gépsor, a lezuhanó tárgy, a kezelési hibából adódó sérülés –, kívül marad, hacsak külön záradék vagy kiegészítő nem hozza be.
All risks: minden, ami hirtelen, váratlan, és nincs kizárva
Az all risks feltétel fordítva építkezik. Az egyik hazai biztosító all risks vagyon- és üzemszünetbiztosítási feltétele szerint biztosítási esemény minden olyan kár, amely hirtelen, balesetszerűen – véletlen, váratlan, előre nem látható, külső okból – a kockázatviselési helyen következik be, nem esik a kizárások alá, és helyreállítást tesz szükségessé. A Kúria egy közzétett döntésében (Pfv.I.21.240/2021/4.) rögzítette az elvet: az all risks vagyonbiztosítás minden olyan kárra fedezetet nyújt, amelyet a szerződés nem jelöl meg kizárásként. Ugyanez a döntés teszi hozzá a fontos kiegészítést: ha a szerződés az általános fedezetvállalást a véletlen, váratlan, előre nem látható károkra szűkíti, akkor a biztosítottnak nemcsak a kárt, hanem ezeket a feltételeket is bizonyítania kell. Az ügyben egy raktárban a targonca nekitolt egy raklapot az állványzatnak, amely eldőlt, és megsemmisítette a készlet jelentős részét – ez tipikusan olyan kár, amely a nevesített listán sehol nem szerepel, all risks fedezet alatt viszont a fedezet körébe tartozik, ha a kizárások és a mentesülési okok nem állnak fenn. Abban a konkrét ügyben egyébként a Kúria a targoncavezető súlyosan gondatlan magatartását – a szűk folyosón tiltott kézi irányítást, a tilalom és annak indoka ismeretében – állapította meg, ami a biztosító mentesülését alapozta meg: az all risks tehát a mentesülési okok ellen sem véd.
A bizonyítási teher: kinek mit kell igazolnia?
Ez a lényegi különbség. Nevesített kockázatnál a biztosított bizonyítja, hogy a kár a felsorolt események egyikéből ered – ha nem tudja, nincs fedezet. All risks alatt a biztosított azt bizonyítja, hogy a kár bekövetkezett, és hirtelen, váratlan volt; azt viszont, hogy a kár egy nevesített kizárás alá esik, vagy hogy mentesülési ok – szándékosság, súlyos gondatlanság – áll fenn, a biztosítónak kell bizonyítania. A Kúria fenti döntése ezt így osztotta el: a biztosított igazolja a kárt és annak előre nem látható jellegét, a biztosító a kizárást vagy a mentesülést. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy all risks alatt a „nem tudjuk pontosan, mi történt, de a gép reggelre tönkrement” típusú károk kezelhetőbbek, mint nevesített fedezetnél – feltéve, hogy a hirtelen, balesetszerű jelleg igazolható. Ami fokozatosan romlik – kopás, korrózió, elhasználódás, karbantartási hiány –, az mindkét konstrukcióban kívül esik, mert nem hirtelen, és a feltételek jellemzően kifejezetten ki is zárják.
A kizárás-lista: itt dől el, mit ér az „all”
Az all risks szerződésben a kizárások fejezete a szerződés súlypontja, ezért ezt kell a legalaposabban olvasni – a kizárás-térkép cikk logikája szerint. A hazai all risks feltételek jellemzően kizárják a fokozatos károkat, a kopást és korróziót, a tervezési és anyaghibát önmagában, a lopást a betöréses lopás kivételével, a csalást, sikkasztást, leltárhiányt és rejtélyes eltűnést, a háborús és nukleáris eseményeket, valamint a külön biztosítható kockázatokat – géptörés, elektronikus berendezés, üzemszünet –, ha azokat nem vették meg kiegészítőként. Fontos, hogy a Kúria döntése szerint a fedezetvállalás kikötéseit az egész szerződéssel összhangban kell értelmezni: nem lehet úgy olvasni, hogy más kikötések – például a limitek, az önrészek, a védelmi előírások – alkalmazása kiessen. Az all risks tehát nem szünteti meg az önrészt, a vagyonvédelmi elvárásokat, a biztosítási összeg és az alulbiztosítás szabályait; ezek ugyanúgy élnek, mint a nevesített szerződésben.
Kinek melyik? Döntési szempontok díjszám nélkül
Alkuszként a döntést nem a névhez, hanem a cég kockázati képéhez kötöm. A nevesített fedezet jellemzően jó választás, ha a telephely kockázatai klasszikusak – iroda, kisebb üzlet, raktár egyszerű technológiával –, és a cég a díjat is fontos szempontnak tekinti. Az all risks felé mutat, ha a kockázatok nehezen listázhatók: értékes, érzékeny gépek és műszerek, gyakori belső anyagmozgatás, projektszerű működés, bérelt telephelyen sok idegen berendezés, vagy ha a cég egyszerűen nem akar kárnál a definíciókon vitatkozni. Két gyakorlati megjegyzés. Az all risks feltételek biztosítónként jelentősen eltérnek: ugyanaz a név mögött más kizárás-lista és más definíció állhat, ezért az ajánlatokat a kizárások és a limitek mentén kell egymás mellé tenni – ehhez az ajánlat-összehasonlító szemponttábla használható. És a legfontosabb: az all risks sem fedez mindent; a biztosító csak arra fizet, ami a szerződésében biztosítási esemény, és arra sem, amit a kizárás vagy a mentesülési ok kivesz alóla. Ha az összevetést és a feltételek átolvasását szeretné, a szemponttáblát elkészítem, és a végén Ön dönt.
Kérdés a saját telephelye kockázati képére szabva? Foglaljon 20 perces díjmentes konzultációt →
Források
- Kúria Pfv.I.21.240/2021/4. – közzétett döntés: az all risks vagyonbiztosítás minden olyan kárra fedezetet nyújt, amelyet a szerződés nem jelöl meg kizárásként
- UNIQA All Risks vagyon- és üzemszünetbiztosítás feltételei (2024. 07. 31.), 2.1. pont (biztosítási esemény), 2.2.2. pont (kizárások)
- K&H all risks vagyonbiztosítás szerződési feltételei (2016. 01. 01.), 2.2. pont – kizárások
- Ptk. – 2013. évi V. törvény 6:439. § (biztosítási szerződés), 6:463–6:464. § (kármegelőzés, mentesülés)
