Ugyanaz a csarnok, két nézőpont: a bérbeadó a falakat félti, a bérlő a benne lévő működést. A jó hír: a két érdek nem ütközik, hanem kiegészíti egymást – ha a bérleti szerződés és a két biztosítás egyszer rendesen össze van hangolva.
A bérbeadó fő vagyona az épület – fedezete az ő vagyonbiztosításának dolga, valós újjáépítési értéken: épület-érték. Emellé kívánkozik a felelősségi kör: ha az épület hibájából (tetőbeázás, elektromos hiba) a bérlő vagyona károsodik, a bérbeadó felé kártérítési igény jöhet. Több bérlős ingatlannál a rendezett közös szabályok – ki jelenthet be kárt, ki fér hozzá a főelzáróhoz – a kárrendezést is gyorsítják. A kiadott ingatlan a biztosítónak bejelentendő használati mód lehet.
A bérlő listája ismerős a ki mit biztosít cikkből: saját berendezés és készlet, bérlői beruházás, telephelyen kívüli eszközök – plusz a felelősségi elem a bérleménynek okozott károkra (ezt a bérleti szerződések gyakran elő is írják). A bérlő számára a legfontosabb ellenőrző kérdés: ha holnap tűz lenne, a bérbeadó biztosítása mit fedezne, és mi maradna rám? A válasz szinte mindig több, mint elsőre gondolná.
Érdemes írásban rögzíteni: ki köti az épület-fedezetet; a bérlő milyen biztosításokat vállal (vagyon, felelősség); mi a teendő és ki a kapcsolattartó kárnál; hogyan oszlanak a helyreállítási felelősségek a határsáv-tételeknél (portálüveg, beépítések). Ahol finanszírozó is van a képben – a bérbeadó hitele az ingatlanon –, ott a záradékok kérdése is előkerül: lízing és hitel. Egy órányi előre-egyeztetés évekre kiiktatja a bérleti jogviszony legcsúnyább vitaforrását.
Kérdés a saját telephelyére szabva? Foglaljon 20 perces díjmentes telephely-felmérés konzultációt →
20 perces díjmentes beszélgetés, kötelezettség nélkül – a végén pontosan látni fogja a lehetőségeit és a következő lépést.