A vagyonbiztosítás körüli tévhitek drágábbak, mint a díj: rossz döntésekhez és kárnál csalódáshoz vezetnek. Összegyűjtöttük a leggyakoribbakat – mindegyikhez a tényszerű képet.
- A „biztosítva vagyunk” önmagában nem állapot: az számít, mire, mennyire és milyen feltétellel.
- A biztosító a feltétel szerint térít; a meglepetések forrása szinte mindig az ismeretlen feltétel.
- A tévhitek gyógyszere a 20 perces átvilágítás: mi van a kötvényben, és mi hiányzik belőle.
„Az épület biztosítva van, tehát minden rendben”
Bérelt telephelyen az épület biztosítása a tulajdonost védi – a cég gépei, készlete kimaradnak belőle. Saját épületnél pedig az épület-fedezet önmagában a berendezésre és a készletre nem terjed ki: az külön vagyoncsoport, külön összeggel. Részletek: ki mit biztosít és a három vagyoncsoport.
„Úgysem fizet a biztosító”
A biztosítók a feltételeik szerint térítenek – az esetek nagy részében gond nélkül. A csalódások jellemzően három forrásból erednek: alulbiztosított értékek (arányos térítés), kizárás alá eső kár, vagy a kárbejelentési szabályok megsértése. Mindhárom megelőzhető – és pontosan ez a felkészülés értelme. Az elutasítási okokról őszintén: gyakori elutasítási okok.
„A régi szerződésünk jó, mert olcsó”
Lehet, hogy jó – és lehet, hogy csak olcsó. A kérdés nem a díj, hanem hogy a mai értékeket és a mai működést védi-e: az öt évvel ezelőtti géppark-érték és készletszint ma már kevés lehet, az alulbiztosítás pedig pont kárnál derül ki. Váltani ugyanakkor nem mindig kell: ha a tartalom rendben van, az igazítás elég – erről szól a szerződés-átvilágítás.
„Kis cég vagyunk, nekünk ez nem való”
Fordítva igaz: minél kisebb a cég, annál kevésbé tud kigazdálkodni egy nagyobb kárt. Egy leégett műhely vagy egy eláztatott raktár a kis cégnél nem kellemetlenség, hanem létkérdés. A fedezet ráadásul a cég méretéhez igazítható – a felmérés ebben is segít, díjmentesen.
„Csak papír kell a bankhoz, a tartalom mindegy”
Finanszírozott ingatlannál vagy lízingelt gépnél a fedezet valóban elvárás szokott lenni – de aki csak a papírt nézi, kétszer fizet: egyszer a díjat, egyszer a kárnál hiányzó térítést. A finanszírozó elvárása minimum, nem cél: a szerződésnek elsősorban a céget kell védenie – a záradék viszont nem formaság, hanem azt rendezi, kárnál kinek fizet a biztosító, ezért a tartalmát a finanszírozási szerződéssel össze kell vetni. Részletek: lízingelt és hitelezett eszközök.
És még egy általános tanulság: tévhitre tévhit a válasz, tényre terv. A teljes gyűjtemény tíz tévhittel: tévhit-oszlató gyűjtemény.
Kérdés a saját telephelyére szabva? Foglaljon 20 perces díjmentes telephely-felmérés konzultációt →
