A telephelyi vagyonbiztosítás évtizedek óta fizikai károkra épül: tűzre, viharra, vezetékes vízkárra, betörésre. A mai kockázatok között viszont egyre nagyobb súllyal jelenik meg egy fizikailag „láthatatlan” veszélyforrás: az informatikai rendszer elleni támadás vagy hiba. Sok cégvezető feltételezi, hogy ha „biztosítva vagyunk”, ez is benne van a csomagban – ez a cikk azt tisztázza, mikor igaz ez, és mikor nem.
- A nevesített veszélynemekre épülő hagyományos vagyonbiztosítás alapesetben nem terjed ki a kiber-eredetű eseményekre (adatvédelmi incidens, zsarolóvírus, rendszerleállás) – ezek jellemzően nem minősülnek a kötvényben nevesített fizikai kárnak.
- Kivétel lehet, ha a kiber-esemény következményeként fizikai károsodás áll be – ennek elismerése és bizonyítása azonban önmagában is összetett kérdés, kötvényenként eltérő módon kezelve.
- A kiber-kockázatokra külön termékkategória létezik, amelynek köre és feltételei gyorsan fejlődnek – ezt érdemes az igényfelmérésen külön napirendi pontként kezelni, nem „beleérteni” a vagyonbiztosításba.
Miért esik kívül a hagyományos fedezeten?
A vagyonbiztosítás a nevesített veszélynemekre – tűz, vihar, vezetékes vízkár, betörés – vagy szűkebb körben „all risk” jellegű, minden nem kizárt fizikai eseményre épül: a lényege a vagyontárgyban bekövetkező dologi kár. Egy kiberesemény tipikusan nem így okoz veszteséget: adatvesztést, üzemmenet-kiesést, zsarolást vagy helyreállítási költséget von maga után, fizikai károsodás nélkül a szerveren vagy a gépen. Ez a fajta veszteség a hagyományos kötvény nyelvezetében egyszerűen nem szerepel nevesített eseményként – ahogy azt a mit fedez és mit nem, illetve a kizárás-térkép cikk is bemutatja más kártípusokra.
Van, amikor mégis összeér a két világ
Ha egy kiberesemény – például egy vezérlő- vagy folyamatirányító rendszer meghibásodása – fizikai károsodást is okoz (túlmelegedés, berendezés-kár), az már közelebb kerül a kártípusok rendes területéhez, hasonlóan ahhoz, amit az elektronikus berendezések cikk ír le a belső meghibásodásról. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden kiber-eredetű probléma automatikusan idesorolható: a bizonyítás – hogy a fizikai kárt valóban informatikai esemény okozta – és az adott kötvény pontos szövegezése együtt dönti el, mi történik.
Mit fed jellemzően egy kiber-kiegészítő?
A piacon elérhető kiber-fedezetek jellemzően a helyreállítási költségeket, az adatvédelmi incidens kezelésének (bejelentés, szakértő, jogi költség) kiadásait, az informatikai okból bekövetkező üzletmenet-kiesést, egyes konstrukciókban pedig a harmadik féllel szembeni felelősséget célozzák. A kör és a részletes feltételek biztosítónként jelentősen eltérnek, és a terület gyorsan fejlődik – éppen ezért nem érdemes egy általános leírásra hagyatkozni, hanem az aktuális piaci kínálatot kell megnézni a cég profiljához mérve.
Kinek éri meg a témával foglalkozni?
Nem attól függ, hogy „trendi-e” a téma, hanem attól, mekkora adatkört kezel a cég, és mennyire függ a napi működés a folyamatos informatikai rendszertől – webáruház, termelésirányítás, ügyfél-nyilvántartás, logisztikai rendszer. Ahol ez a függés jelentős, ott érdemes a hagyományos vagyon-alap rendbetétele után – alulbiztosítás nélkül, helyes összegekkel – tudatosan megvizsgálni a kiber-kiegészítőt is, ugyanabban a portfólió-szemléletben, amiben a cég többi fedezetét kezeli.
Mit érdemes megkérdezni a felmérésen?
Ha a téma egyáltalán felmerül, néhány gyakorlati kérdés segít eldönteni, mekkora súlyt érdemes neki adni. Milyen és mennyi ügyféladatot, illetve fizetési adatot kezel a cég, és milyen rendszerben tárolja azt? Egyetlen informatikai leállás mennyi ideig tartaná fel a napi működést – órákban vagy napokban mérhető-e a kiesés? Van-e olyan partneri, banki vagy szerződéses elvárás, amely kifejezetten megköveteli valamilyen kiber-fedezet meglétét – ez a gyakorlatban egyre gyakoribb kikötés nagyobb megrendelői szerződéseknél? És végül: milyen alapvető informatikai védelmi intézkedések (mentés, hozzáférés-kezelés, frissítések) vannak már a helyükön, mert ezekre a biztosítók az elbírálásnál jellemzően rákérdeznek. A válaszok együtt adják meg, hogy a téma egyszerű tájékozódás marad, vagy önálló napirendi pont lesz a következő felmérésen.
Kérdés a saját telephelyére szabva? Foglaljon 20 perces díjmentes telephely-felmérés konzultációt →
