Kárnál a helyreállítás számlája bruttó, a biztosító átutalása pedig gyakran nettó – és a kettő között az áfa-kulcsnyi különbség van. Alkuszként azt látom, hogy a legtöbb cégvezető először kárnál szembesül azzal, hogy a biztosító „nem fizette ki az áfát”, és sokan ezt hibának vagy szűkmarkúságnak gondolják. Pedig a szabály logikus, jogszabályon és a feltételeken alapul: az áfa csak annak kár, aki nem kapja vissza. Ebben a cikkben végigveszem, mikor nettó és mikor bruttó a térítés, mi a számla szerepe, és mit érdemes a kárbejelentéskor pontosan megadni.
- Az Áfa tv. 120. §-a szerint az áfakörös cég a helyreállítás számlájának áfáját levonja, ezért az nem kár: a feltételek jellemzően nettó összeget térítenek annak, aki az áfát visszaigényelheti.
- A Bit. 123. §-a szerint a biztosító az áfa összegének megtérítésére csak számla alapján vállalhat kötelezettséget – számla nélkül a nettó, kalkulált helyreállítási költség jár.
- A kárbejelentés áfa-nyilatkozata és a biztosítási összeg nettó vagy bruttó meghatározása együtt dönt: a cég áfa-státuszának és a kötvény összegeinek összhangban kell lenniük.
Miért nem kár az áfa annak, aki visszaigényli?
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 120. §-a szerint az adóalany az adóköteles tevékenysége érdekében igénybe vett szolgáltatás és beszerzett termék rá áthárított áfáját levonhatja a fizetendő adójából. Ha tehát egy áfakörös cég a leégett műhely helyreállítását bruttó számlával rendeli meg, a számla áfa-tartalmát az adóbevallásában levonja – az a pénz nem marad nála költségként. A kártérítés célja pedig az, hogy a károsult vagyoni helyzete helyreálljon, ne pedig javuljon: a Ptk. 6:522. § (3) bekezdése szerint a kártérítést csökkenteni kell a károsultnak a károkozásból származó vagyoni előnyével. Ezt hívja a jogirodalom a káronszerzés tilalmának. Ha a biztosító a levonható áfát is megtérítené, a cég egyszer az államtól, egyszer a biztosítótól kapná meg ugyanazt az összeget. A Kártérítési és Biztosítási Jog folyóirat tanulmánya szerint a bírói gyakorlat ezen a ponton nem volt mindig egységes – volt döntés, amely a bizonyítás terhét a károsultra tette –, a biztosítói feltételek azonban ma jellemzően egyértelműen a nettó térítés elvét követik a levonásra jogosult ügyfeleknél. Külön kérdés, hogy a biztosítótól kapott térítés után kell-e áfát fizetni: nem, mert az Áfa tv. 259. § 6. pontja szerint a kártérítés nem minősül ellenértéknek, a cég tehát nem számláz a biztosító felé.
Mit írnak a feltételek: két feltétel együtt
A hazai vállalati vagyonbiztosítási feltételek jellemzően két együttes feltételhez kötik az áfa megtérítését: a biztosítottnak a helyreállítással vagy pótlással kapcsolatban ténylegesen áfa-fizetési kötelezettsége keletkezett, és az áfát nem igényelheti vissza. Az egyik hazai biztosító all risks vagyonbiztosítási feltétele például kimondja, hogy az áfát csak akkor téríti meg, ha a biztosított azt nem igényelheti vissza, és csak olyan számla alapján, amelyen az áfa összege szerepel. Ennek hátterében a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (Bit.) 123. §-a áll: a biztosító az áfa összegének megfelelő összeg megtérítésére csak számla alapján vállalhat kötelezettséget. A gyakorlatban ez három csoportot jelent. Az áfa-levonásra jogosult cég nettó térítést kap, a helyreállítás áfáját az adóbevallásában rendezi. Az alanyi adómentes vagy kizárólag adómentes tevékenységet végző vállalkozás – például sok egészségügyi vagy oktatási szolgáltató – bruttó összegre jogosult, de ezt csak áfás számlával tudja igazolni. A részleges levonási joggal rendelkező, arányosító cégnél a helyzet összetettebb: a feltételek és a kárrendezési gyakorlat biztosítónként eltér, ezért ezt érdemes már a kárbejelentéskor jelezni, és a könyvelővel egyeztetni.
Számla nélkül: mi jár, és mi nem?
A biztosított nem köteles helyreállítani a károsodott vagyontárgyat; a kárt megjavíttathatja saját kivitelezésben, számla nélkül is – az áfa megtérítésére azonban csak áfás számla alapján tarthat igényt. Számla nélkül a biztosító a feltételei szerint kalkulált nettó helyreállítási költséget téríti. Ez cégnél ritkán jelent hátrányt: aki áfakörös, amúgy sem kapná meg az áfát; aki nem az, annak viszont a bruttó összeghez elengedhetetlen a számla. A Kúria egy lakásbiztosítási ügyben (Pfv.V.20.993/2020/6.) azt is kimondta, hogy ha a feltétel nem a ténylegesen elvégzett munka költségéhez, hanem egy elméleti helyreállítási értékhez igazodik, a biztosító bruttó összeget köteles téríteni – ez azonban lakásbiztosítási ügy volt, és a Kúria a nem egyértelmű feltétel értelmezési szabályára épített (Ptk. 6:86. §: az általános szerződési feltételt kétség esetén a feltétel alkalmazójával szerződő fél javára kell értelmezni – ez a szabály vállalati szerződésben is él), a Bit. 123. §-áról pedig megjegyezte, hogy az a gépjármű-felelősségbiztosítások körében alakult ki. Vállalati vagyonbiztosításnál ezért elsősorban a feltétel szövege dönt: a feltételek ma már jellemzően pontosan rögzítik, hogy számla alapján vagy kalkulált értéken térítenek; a részletek biztosítónként eltérnek.
Az áfa-nyilatkozat, az önrész és az avulás: ahol a számok elcsúsznak
A kárbejelentő nyomtatványok jellemzően tartalmaznak egy áfa-nyilatkozatot: a cég nyilatkozik, hogy jogosult-e az áfa levonására. Ez nem formaság, hanem a térítés alapja – tévesen kitöltve a biztosító nettó összeget utal, amikor bruttó járna, vagy áfát fizet olyan cégnek, amely azt visszaigényli, és ezt később visszakövetelheti. Két másik ponton is érdemes figyelni. Az önrészt a feltételek jellemzően a megállapított kárösszegből vonják le, és az avulást is a helyreállítási költségre vetítik; a nettó–bruttó kérdés ezekkel együtt határozza meg a végösszeget, ezért a kárszámítást érdemes tételesen átnézni – ebben a kárfelmérés és egyezség cikk ad támpontot. A biztosítási összeg meghatározásánál ugyanez a logika: az áfakörös cégnek jellemzően nettó újértéken, az áfát nem levonó cégnek bruttó értéken érdemes az épületet és a gépeket biztosítani – erről az újérték és valós érték cikkben és az épület-érték cikkben írtam bővebben. Aki bruttó értékre biztosít, de nettó térítést kap, az feleslegesen fizetett díjat; aki nettón biztosít, de bruttó járna neki, az kárnál alulbiztosított lehet.
Mit tegyen a cég a kár előtt és után?
Kár előtt: tisztázza a könyvelőjével, hogy a cég áfa-státusza szerint nettó vagy bruttó összegen kell biztosítani, és ezt vezesse át a biztosítási összegeken – a kötvényen szereplő érték és az áfa-státusz legyen összhangban. Kár után: a bejelentéskor töltse ki pontosan az áfa-nyilatkozatot; ha a cég az áfát nem vonja le, a helyreállítást áfás számlával rendelje meg; és a kárszámítást tételesen ellenőrizze. Ha a biztosító nettó összeget utalt, de a cég nem jogosult levonásra, a hiánypótlás jellemzően a számla és az adóalanyi státusz igazolása – a hiánypótlásról szóló cikk sorrendje itt is használható. A kárbejelentés elsődleges útja a biztosító kárvonala; ha a nettó–bruttó kérdésben elakad vagy vitássá válik az ügy, a cég megbízásából segítek, amiben tudok – a szerződés szövegének és a kárszámításnak az átnézésével. Ígérni nem tudok semmit: a biztosító csak arra fizet, ami a szerződésében biztosítási esemény, és úgy, ahogy a feltétele a térítést leírja.
Kérdés a saját cége áfa-helyzetére és kötvényére szabva? Foglaljon 20 perces díjmentes konzultációt →
Források
- Áfa tv. – 2007. évi CXXVII. törvény (120. § levonási jog, 259. § 6. pont ellenérték)
- Ptk. – 2013. évi V. törvény 6:522. § (3) (a kártérítés csökkentése a vagyoni előnnyel – káronszerzés tilalma)
- Bit. – 2014. évi LXXXVIII. törvény 123. § (áfa megtérítése csak számla alapján)
- GMT Legal: Bruttó vagy nettó, avagy mikor kell a biztosítónak megtérítenie a helyreállítási költségek áfatartalmát? (Kúria Pfv.V.20.993/2020/6.)
- Németh Ferenc: A káronszerzési tilalom érvényesülése a forgalmi adó visszaigényelhetősége esetén (Kártérítési és Biztosítási Jog, 2022/4.)
- UNIQA All Risks vagyon- és üzemszünetbiztosítás feltételei (2024. 07. 31.), 1.9.8. pont – áfa térítése
- Generali Általános Vagyonbiztosítási Feltételek (ÁVF, 2001. július 15-i, régi Ptk. alatti szöveg – a hatályos Generali-feltétel ettől eltérhet), IV. 8. pont – áfa térítésének feltételei
