Leégett a műhely, a kárszakértő pedig az első kérdések között teszi fel: mikor volt utoljára villamos biztonsági felülvizsgálat, van-e villámvédelmi minősítő irat, ki ellenőrizte a tűzoltó készülékeket? Ha a jegyzőkönyv lejárt vagy nincs, a cégvezető fejében megjelenik a mondat: „akkor nem fizetnek”. Alkuszként azt látom, hogy a felülvizsgálatokat végző cégek is gyakran ezzel érvelnek – nem alaptalanul, de nem is ilyen egyszerűen. A lejárt felülvizsgálat nem automatikus elutasítási ok; a kérdés az, hogy a biztosító tud-e bizonyítani okozati összefüggést és súlyos gondatlanságot, vagy a feltétel a felülvizsgálatot kifejezetten a fedezet feltételévé teszi. Ez a cikk erről a jogi és bizonyítási kérdésről szól.
- A villamos biztonsági felülvizsgálatot a 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet, a villámvédelmi felülvizsgálatot és a tűzvédelmi eszközök ellenőrzését az OTSZ (54/2014. (XII. 5.) BM rendelet) írja elő – a két felülvizsgálat jellemzően három- vagy hatéves ciklusban, a tűzvédelmi eszközök üzembentartói ellenőrzése ennél jóval sűrűbben –; az időszakos felülvizsgálat az üzemeltető kötelezettsége.
- A lejárt jegyzőkönyv önmagában nem elutasítási ok: a Ptk. 6:464. §-a szerint a biztosító akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt a biztosított, a vezetője vagy a feltételben megjelölt munkakörű alkalmazottja, megbízottja jogellenesen, szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta – ehhez okozati összefüggés kell a mulasztás és a tűz között.
- Más a helyzet, ha a feltétel vagy záradék az érvényes felülvizsgálatot a fedezet kifejezett feltételévé teszi: ilyenkor nem gondatlansági, hanem fedezeti kérdésről van szó – ezt a saját feltételben kell megnézni.
Milyen felülvizsgálatokról van szó, és milyen gyakran kellenek?
Három dokumentum kerül elő a legtöbbször. A villamos biztonsági felülvizsgálat a korábbi érintésvédelmi és tűzvédelmi szabványossági felülvizsgálatot váltotta fel; szabálya a 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet (Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat), amely a berendezés jellegétől és a létesítmény használatától függően jellemzően három- vagy hatéves ciklust ír elő, a villamos kéziszerszámokra jellemzően évente; az időszakos felülvizsgálat az üzemeltető kötelezettsége, és az eredményről minősítő irat készül. A villámvédelmi felülvizsgálat az Országos Tűzvédelmi Szabályzat, az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet alapján kötelező: a norma szerinti és a nem norma szerinti villámvédelemre eltérő, jellemzően három- vagy hatéves ciklus vonatkozik, és soron kívül kell felülvizsgálni villámcsapás, sérülés, bővítés vagy átalakítás után. A tűzvédelmi eszközök – tűzoltó készülékek, tűzjelző, fali tűzcsap – üzemben tartói ellenőrzését és karbantartását szintén az OTSZ írja elő. A pontos ciklust és a felelős személyt a saját telephelyre a tűzvédelmi szakemberrel vagy a felülvizsgálóval érdemes rögzíteni – a tűzvédelmi alap-checklist ehhez ad keretet, de nem hatósági tanácsadás.
Mi köze a felülvizsgálatnak a biztosításhoz?
Három ponton kapcsolódik. Az első a kármegelőzési kötelezettség: a Ptk. 6:463. §-a szerint a biztosított köteles a kárt tőle telhetően megelőzni és enyhíteni, és a felek megállapodhatnak a kármegelőzési teendőkben – a hazai vállalati feltételek jellemzően kimondják, hogy a jogszabályok, hatósági előírások, szabványok és óvórendszabályok betartása a kármegelőzés része. A második a mentesülés: a Ptk. 6:464. §-a szerint a biztosító mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt a szerződő fél vagy a biztosított, a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, az üzletvezetésre jogosult tagjuk, a feltételben meghatározott vezető beosztású tisztségviselőjük, vagy a feltételben meghatározott munkakört betöltő alkalmazottjuk, tagjuk, megbízottjuk jogellenesen, szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta – a szabályt a törvény a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség megszegésére is alkalmazni rendeli, és a bizonyítás a biztosítóé. Ezért érdemes a saját feltételben megnézni, mely munkakörökre terjeszti ki a biztosító a mentesülést. A harmadik a kifejezett feltételi kikötés: egyes feltételek vagy záradékok a fedezet feltételévé teszik az érvényes felülvizsgálatot, tűzveszélyes technológiánál különösen; ilyenkor a lejárt jegyzőkönyv nem gondatlansági, hanem fedezeti kérdés. Egyes feltételek a kármegelőzési előírás megszegésénél a szolgáltatás csökkentését is kikötik. Ezt a három szintet kárnál pontosan szét kell választani, mert más a bizonyítási teher és más a következmény – és mindegyik biztosítónként eltér.
A kulcskérdés: az okozati összefüggés és a súlyos gondatlanság
A lejárt felülvizsgálat önmagában nem okozza a tüzet. A biztosító a mentesülési szabály alapján akkor mentesülhet, ha bizonyítja, hogy a tűz oka olyan villamos hiba volt, amelyet egy esedékes felülvizsgálat feltárt volna, és hogy a felülvizsgálat elmulasztása – a cég vezetésének a kötelezettség tudatában – a súlyos gondatlanság szintjét elérte. A Kúria egy all risks ügyben (Pfv.I.21.240/2021/4.) ugyanezt az elvet alkalmazta: a mentesüléshez az kellett, hogy a munkatárs a tilalmat és annak indokát ismerve szegje meg a biztonsági előírást. Ha a tűz oka nem villamos – gyújtogatás, hegesztési szikra, a szomszédból átterjedő tűz, villámcsapás egy egyébként szabványos rendszeren –, a lejárt jegyzőkönyv a kárral nem függ össze, és a mentesülés jellemzően nem áll meg. Ha az ok villamos, de a hiba friss – kábelsérülés egy hete beszerelt gépen –, a felülvizsgálat hiánya és a kár között szintén laza a kapcsolat. A leggyengébb helyzet az, amikor a cég évek óta tudott a lejárt felülvizsgálatról, a korábbi jegyzőkönyv javítandó hibákat írt elő, azokat nem javították ki, és a tűz pont onnan indult: ezt a bíróságok súlyosan gondatlan magatartásként értékelhetik. A tűzvizsgálati jelentés – a katasztrófavédelem hatósági irata – ezért kárnál a legfontosabb dokumentum: a tűz keletkezési helyét és okát rögzíti, és ez dönti el, van-e egyáltalán miről beszélni.
Bérelt telephely: kié a felülvizsgálat?
A villamos biztonsági felülvizsgálat az üzemeltető kötelezettsége; bérleménynél a rendelet szerint a tulajdonos az üzemeltető, de a bérleti szerződés ezt a bérlőre telepítheti – a gyakorlatban a felek gyakran nem is tudják, kinél van. Kárnál ez a kérdés élessé válik: a bérlő vagyonbiztosítója a bérlő berendezéseiért, a bérbeadóé az épületért felel, és mindkettő megnézi, ki mulasztott. A bérbeadó és bérlő cikkben leírt szerződéses rendezés ide is tartozik: a bérleti szerződésben rögzítsék, ki rendeli és fizeti a felülvizsgálatokat, és a jegyzőkönyv másolata mindkét félnél legyen meg.
Mit tegyen a cég – kár előtt és kár után?
Kár előtt: gyűjtse egy mappába a villamos biztonsági, a villámvédelmi és a tűzvédelmi dokumentumokat lejárati dátummal, és a lejárat előtt rendelje meg a felülvizsgálatot; ha a jegyzőkönyv hibát tár fel, a javítást dokumentáltan végeztesse el, mert a feltárt, de ki nem javított hiba a legrosszabb kombináció. Nézze meg a saját feltételében, hogy a felülvizsgálat fedezeti feltétel-e, vagy csak az általános kármegelőzési szabály alá esik – ebben a feltételolvasó cikk segít. Kár után: a tűzoltóság értesítése, együttműködés a tűzvizsgálati eljárásban, a helyszín érintetlenül hagyása a szemléig és a bejelentés a biztosító kárvonalán – a tűzkár első napjairól szóló cikk sorrendjében. Ha a biztosító a lejárt felülvizsgálatra hivatkozva utasít el, kérje írásban, hogy melyik feltételi pontra és milyen okozati összefüggésre alapozza a döntést – a mentesülést neki kell bizonyítania. Elakadt vagy vitás ügynél a cég megbízásából segítek, amiben tudok; a vita eldöntése nem az alkusz és nem az MNB dolga, hanem végső soron a bíróságé. És egy őszinte mondat a végére: a felülvizsgálat nem a biztosító kedvéért van. A villamos hiba a telephelyi tüzek egyik gyakori kiváltó oka, és a jegyzőkönyv célja az, hogy ne legyen mit bejelenteni.
Kérdés a saját telephelye felülvizsgálati és fedezeti helyzetére szabva? Foglaljon 20 perces díjmentes konzultációt →
Források
- 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet – Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat (villamos biztonsági felülvizsgálat gyakorisága, üzemeltetői kötelezettség, minősítő irat)
- 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet – Országos Tűzvédelmi Szabályzat (villámvédelmi felülvizsgálat, tűzvédelmi eszközök ellenőrzése)
- Lánglovagok: Mi újság a villamos biztonsági felülvizsgálattal? (a 40/2017. NGM rendelet 2024-es módosítása, gyakoriság, felelősség)
- Ptk. – 2013. évi V. törvény 6:463. § (kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség), 6:464. § (a biztosító mentesülése)
- Kúria Pfv.I.21.240/2021/4. – közzétett döntés: all risks fedezet, a biztosító mentesülése a kármegelőzési kötelezettség súlyosan gondatlan megszegése miatt
- Generali Általános Vagyonbiztosítási Feltételek (ÁVF, 2001. július 15-i, régi Ptk. alatti szöveg – a hatályos Generali-feltétel ettől eltérhet), X. fejezet – mentesülés, a jogszabályok és óvórendszabályok mint kármegelőzési mérce
