Egy nagyobb tűz után a helyreállítás számlája a legnagyobb tétel, de messze nem az egyetlen. A leégett csarnok romjait el kell bontani és el kell szállítani; a tűzoltóság oltóvize átáztatja a megmaradt szerkezetet, a gépeket és a készletet; a megégett szigetelés, az akkumulátorok, a festékek és a vegyszerek maradéka veszélyes hulladék, amelyet csak engedéllyel rendelkező cég vihet el; a statikus, a tűzvédelmi szakértő és a kárszakértő díja pedig külön sor. Alkuszként azt látom, hogy nagy tűzkárnál ez a leggyakoribb „erre nem gondoltunk” pont: a cég az épület és a gépek biztosítási összegét méretezi, a feltételek viszont ezeket a járulékos tételeket nem a helyreállítási költség részeként, hanem külön, limitált költségtérítésként kezelik. Ebben a cikkben végigveszem, mely költségek tartoznak ide, hol húzódnak a jellemző limitek, mi a helyzet az oltóvízzel és a veszélyes hulladékkal, és mit érdemes kötéskor, illetve kárnál tenni.
- A MABISZ tájékoztatója szerint a romeltakarítási és a szakértői költség a vállalati vagyonbiztosításban külön, kártérítési limithatárral megjelölt fedezet – nem jár automatikusan a vagyontárgy biztosítási összegén felül.
- A limit a hazai feltételekben jellemzően a biztosítási összeg néhány százaléka vagy külön rögzített összeg; a veszélyes hulladék elszállítását és ártalmatlanítását több feltétel kifejezetten kiveszi a romeltakarítás fogalmából.
- Az oltás okozta kár a hazai feltételekben jellemzően a tűzkár része vagy nevesített költségtérítés, a kárenyhítés szükséges költségei a Ptk. kárbiztosítási szabályai szerint a biztosítót terhelik – de mindkettőt számlával és fotóval kell alátámasztani.
Miért külön tétel a romeltakarítás?
A vagyonbiztosítás logikája egyszerű: a biztosítási összeg a vagyontárgy – az épület, a gépek, a készlet – értékét fejezi ki, és a biztosító ennek keretei között téríti a vagyontárgyban keletkezett kárt. A romeltakarítás, a bontás és a törmelék elszállítása azonban nem a vagyontárgy értéke, hanem egy új, a kár miatt felmerülő költség. Ezért kezelik a feltételek külön: a MABISZ Ipari- és Technikai Biztosítási Bizottságának a vagyon- és műszaki biztosításokról szóló tájékoztatója a vagyonbiztosítás szokásos elemei között említi: „a kár esetén felmerülő romeltakarítási költség és szakértői költségek fedezete kártérítési limithatár megjelölésével”. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a kötvényen vagy a feltételben szerepel egy költségtérítési limit – a hazai feltételekben jellemzően a biztosítási összeg néhány százaléka vagy egy külön rögzített forintösszeg, biztosítónként és módozatonként eltérően –, és a biztosító ezeket a költségeket eddig a határig téríti. Van olyan feltétel is, amely e költségeket csak akkor téríti, ha a szerződésben külön biztosítási összeg szerepel rájuk – ha ez a sor hiányzik a kötvényről, a romeltakarításra egyáltalán nincs fedezet. Ha a limit a teljes telephelyre szól, egy nagy csarnok bontási és elszállítási költsége könnyen kimerítheti, és a különbözet a cégnél marad. A tűz- és robbanáskár anatómiájáról szóló cikk a főkár szerkezetét mutatja be – ez a cikk az ott csak említett járulékos költségekről szól.
Oltóvíz és a tűzoltás miatti bontás: tűzkár vagy külön költség?
A tűzoltás maga is kárt okoz: az oltóvíz és az oltóhab átáztatja az alsó szinteket, a raktárkészletet, az elektromos berendezéseket, a tűzoltók a terjedés megállításához falat, tetőt, nyílászárót bontanak. A hazai feltételek jellemzően a tűz biztosítási eseményhez sorolják az oltás során keletkezett kárt, vagy a költségtérítések között nevesítik az oltási és mentési költséget; az egyik hazai biztosító vállalati tűz- és elemikár-feltétele például a „mentési, oltási, bontási, rom- és maradványeltakarítási költségek” tételt biztosítható költségként sorolja fel, külön biztosítási összeg megjelölésével. Nem minden feltétel mondja ki ugyanilyen egyértelműen, ezért érdemes a saját feltételben a tűz fogalmát és a költségtérítési pontot együtt elolvasni: ha az oltás okozta kár a tűzkár része, a vagyontárgy biztosítási összegéből térül; ha költségtérítés, a költséglimitből. A különbség nagy tűznél milliós nagyságrendű lehet. Külön kérdés a hatóság által elrendelt bontás: ha az építésügyi hatóság az életveszélyes szerkezet bontását írja elő, az a feltételek szerint jellemzően a bontási költség része, de a tűz előtti állapotnál korszerűbb, új előírások miatti többletköltséget a feltételek jellemzően csak külön záradékkal fedezik. Az oltóvíz által a szomszéd ingatlanban okozott kár pedig már nem a saját vagyonbiztosítás, hanem felelősségi kérdés – erről a saját kár és okozott kár határáról szóló cikk ír.
Veszélyes hulladék: a legdrágább és a leggyakrabban kivett tétel
A tűz utáni törmelék egy része nem közönséges építési hulladék. A megégett műanyag, a hőszigetelés, az olajjal szennyezett föld, az akkumulátorok és a vegyszerek maradéka a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény szerint veszélyes hulladéknak minősülhet, amelyet a hulladék birtokosa csak az erre engedéllyel rendelkező kezelőnek adhat át, dokumentált módon. Ez a tétel drága, és pont itt húzódik a feltételek egyik éles határa: az említett vállalati tűzbiztosítási feltétel a romeltakarítási költségekből kifejezetten kiveszi „a veszélyes hulladékok elszállításával, elhelyezésével és megsemmisítésével kapcsolatos költségeket”. Más feltételek külön limittel vagy záradékkal fedezik a szennyezett talaj eltávolítását, megint mások a környezetszennyezéssel összefüggő minden költséget kizárnak – ez biztosítónként eltér, és a kötéskor kevesen nézik meg. Alkuszként azt javaslom, hogy aki vegyszert, akkumulátort, olajat, nagy mennyiségű műanyagot tárol, az a feltételben kifejezetten keresse meg a veszélyes hulladékra vonatkozó mondatot, mert kárnál ez lehet a legnagyobb nem térített költség.
Szakértő, kárenyhítés, hatósági előírás
A szakértői költség a MABISZ tájékoztatója szerint szintén limitált fedezet, és a feltételek gyakran további feltételhez kötik: az említett feltétel például csak akkor téríti, „amennyiben a szakértő bevonásához, megbízásához a biztosító írásban előzetesen hozzájárult”. Aki tehát a kár másnapján saját statikust vagy tűzvédelmi szakértőt bíz meg, utólag szembesülhet azzal, hogy a díját nem téríti a biztosító – a megbízás előtt érdemes a biztosító írásos jóváhagyását kérni. A kárenyhítés költsége más jogi alapon áll: a Ptk. kárbiztosítási szabályai szerint a kárenyhítés szükséges költségei a biztosítási összeg keretei között akkor is a biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre. A tűz utáni ideiglenes tetőfedés, a vízszivattyúzás, a megmaradt készlet elszállítása és a szárítás ide tartozik – de ezek is csak számlával és a kár előtti-utáni fotókkal igazolhatók. Végül fontos elhatárolás: az ideiglenes üzem, a bérelt csarnok, a kiszervezett gyártás többletköltsége nem a vagyonbiztosítás költségtérítése, hanem az üzemszünet-biztosítás tárgya; aki ilyen fedezetet nem kötött, azt a biztosító ezen a címen nem téríti, akármilyen indokolt volt a kiadás.
Mit tegyen a cég kötéskor és a kár után?
Kötéskor kérdezze meg, mekkora a romeltakarítási, bontási és szakértői költség limitje, az a biztosítási összeg százaléka vagy külön összeg, telephelyre vagy vagyoncsoportra szól-e, és a veszélyes hulladék, a szennyezett talaj eltávolítása beletartozik-e. Ha a telephelyen nagy a bontandó tömeg vagy sok a veszélyes anyag, a limit emelése vagy a külön záradék a díjhoz képest jellemzően kis tétel – a költséglimit emelése nem változtat a vagyontárgyak alulbiztosítás-vizsgálatán, az arányos térítést viszont egyes feltételek a költségtérítésre is alkalmazzák – ez feltételenként eltér. A kár után gyűjtsön külön minden járulékos számlát: bontás, konténer, szállítás, a veszélyes hulladék átadását igazoló bizonylatok, szivattyúzás, szárítás, ideiglenes védelem; a szakértő megbízása előtt kérje a biztosító írásos hozzájárulását; a tűzoltóság és a hatóság iratait őrizze meg – az első napok menetét a tűzkár első napjairól szóló cikk írja le. A kárbejelentés elsődleges útja a biztosító kárvonala; ha a költségtételek körül elakad vagy vitássá válik az ügy, a cég megbízásából segítek, amiben tudok – a feltétel és a kárszámítás tételes átnézésével. Ígérni nem tudok semmit: a biztosító csak arra fizet, ami a szerződésében biztosítási esemény, és csak addig a limitig, amit a költségtérítésre a kötvény rögzít.
Kérdés a saját telephelye költségtérítési limitjeire szabva? Foglaljon 20 perces díjmentes konzultációt →
Források
- MABISZ Ipari- és Technikai Biztosítási Bizottság: Tájékoztató a vagyon- és műszaki, valamint az üzemszünet biztosításokról (lezárva 2019. 12. 20.) – I. fejezet: romeltakarítási és szakértői költség fedezete kártérítési limithatárral
- CIG Pannónia: Vállalati tűz- és elemikár biztosítás különös szerződési feltételei (CP-10200, hatályos 2021. 07. 15-től), 5.4. pont – mentési, oltási, bontási, romeltakarítási költségek; veszélyes hulladék kivétele; szakértői költség előzetes hozzájárulással
- Ptk. – 2013. évi V. törvény, kárbiztosítási szabályok (kárenyhítés szükséges költségei, biztosítási összeg)
- Ht. – 2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról (a hulladékbirtokos kötelezettségei, veszélyes hulladék átadása engedélyes kezelőnek)
