A cég újértékre biztosította a gépparkot, a díjat évek óta az új beszerzési ár után fizeti, aztán jön a tűz vagy a csőtörés, és a biztosító a tizenöt éves présgépre az új ár töredékét utalja, „avult értéken”. A cégvezető joggal kérdezi: akkor mire volt jó az újérték? Alkuszként azt látom, hogy régi gépparkkal dolgozó cégeknél ez a kárkifizetés legnagyobb meglepetése, pedig a szabály a feltételekben benne van, csak kevesen olvassák el kötéskor: az újérték-fedezet nem korlátlan, egy bizonyos avultság felett a biztosító valóságos értéken teljesít. Ebben a cikkben végigveszem, honnan jön ez a küszöb, hogyan számolják az avultságot, mi a második – gyakran elfelejtett – feltétel, és mit tehet a cég kötéskor és kárnál.
- A MABISZ tájékoztatója szerint az új értékhez viszonyított 30–50%-os vagy nagyobb technikai avultságú tárgyi eszközöknél a biztosító valóságos (avult) értéken teljesít – a küszöb biztosítónként eltér, az egyik hazai általános feltétel például 30%-nál húzza meg.
- Az újérték és a valóságos érték különbözetét a feltételek jellemzően csak akkor térítik, ha a vagyontárgy helyreállítása vagy új állapotban való pótlása ténylegesen megtörténik – aki nem pótol, avult értéket kap.
- A díj alapja az újérték, a térítés viszont a küszöb felett avult érték: régi gépparknál ezért érdemes a küszöböt, a helyreállítási kikötést és az értékelési módot a kötés előtt tisztázni, kárnál pedig az avulás-számítást tételesen átnézni.
Mit ígér az újérték, és hol a határa?
Az újérték-biztosítás alapja, hogy a biztosítási összeget nem a vagyontárgy mai, használt értékén, hanem az új beszerzési vagy előállítási költségén határozzák meg, és kárnál a biztosító ezt téríti. Az egyik hazai általános vagyonbiztosítási feltétel így határozza meg: az új érték „a műszaki jellemzőiben, kapacitásában, gazdasági mutatóiban azonos vagy egyenértékű új vagyontárgy káridőponti beszerzési vagy előállítási (épület ill. építmény esetén újraépítési) költsége”. A Ptk. túlbiztosítási szabálya ezt kifejezetten megengedi: a biztosítási összeg főszabály szerint nem haladhatja meg a vagyontárgy értékét, de a vagyontárgy helyreállításának vagy új állapotban való beszerzésének értékére is köthető szerződés. A feltételek azonban határt szabnak. A MABISZ Ipari- és Technikai Biztosítási Bizottságának tájékoztatója szerint „az új értékhez viszonyított 30–50%-os (biztosítónként ez az érték változhat!), vagy ezt meghaladó mértékű technikai avultságú” tárgyi eszközök esetén a biztosító valóságos (avult) értéken teljesít. Az említett általános feltétel például így fogalmaz: ha a károsodott vagyontárgy műszaki avultsága a káresemény időpontjában meghaladja a 30%-ot, a biztosító szolgáltatása nem haladhatja meg a műszaki avult értéken biztosított vagyontárgyakra vonatkozó szabályok szerint számított összeget. Más biztosító 50%-nál vagy máshol húzza meg a határt, és van, amelyik az épületre és a gépekre eltérő küszöböt alkalmaz – ez feltételenként eltér, ezért a saját kötvény feltételében kell megkeresni. A két értékelési mód alapjait az újérték és valós érték cikk mutatja be; itt a kettő közötti átbillenés szabályáról van szó.
Hogyan számolják az avultságot?
A műszaki avult érték a feltételek szerint „a műszaki avulás mértékével csökkentett új érték”. A kulcsszó a műszaki: az avultság mértékét nem a könyvelés szerinti értékcsökkenés adja. Egy gép lehet a könyvekben nullára leírva, miközben műszakilag jó állapotú, és fordítva – a MABISZ tájékoztatója szerint azonban a teljesen leírt és a véglegesen használaton kívül helyezett tárgyi eszközökre a biztosító valóságos (avult) értéken teljesít, ezért a nullára írt, de üzemelő gépeknél a saját feltétel erre vonatkozó pontját külön meg kell nézni. Az avulás mértékét kárnál a biztosító kárszakértője becsüli meg a vagyontárgy kora, használatának intenzitása, karbantartottsága, állapota és a hasonló gépek piaci helyzete alapján – a módszer biztosítónként és szakértőnként eltér, egységes tábla nincs. Három dolog a cég javára szól: a dokumentált karbantartás és felújítás, az elvégzett nagyjavítások számlái, és az, ha a gép a kár előtt ténylegesen üzemelt és termelt. Ezek nélkül a szakértő jellemzően a kor alapján becsül, ami egy jól karbantartott, idős gépnél a cégnek kedvezőtlen. A küszöböt vagyontárgyanként nézik: a vagyoncsoport egészének átlagos állapota nem segít azon az egy gépen, amely a határ fölé esik. Ezért éri meg a gép- és berendezésleltárt úgy vezetni, hogy benne legyen a beszerzés éve, az új érték, a nagyobb felújítások és a karbantartási napló hivatkozása – kárnál ez az avulás-vita egyik leghasznosabb ellenszere.
A második feltétel: csak ha ténylegesen pótolja
Az avultsági küszöb mellett van egy másik, gyakran elfelejtett szabály. A hazai feltételek jellemzően kimondják, hogy az újérték és a valóságos érték közötti különbözetet a biztosító csak akkor téríti, ha a helyreállítás vagy az új állapotban való pótlás ténylegesen megtörténik; az egyik hazai vállalati vagyonbiztosítási feltétel szó szerint így fogalmaz: „a vagyontárgy valóságos értéke és az új érték közötti különbözetet a biztosító csak akkor téríti, ha a tárgyi eszköz helyreállítása, új állapotban való pótlása, beszerzése ténylegesen megtörténik”. A gyakorlatban ez kétlépcsős kifizetést jelent: a biztosító először a valóságos értéket utalja, a különbözetet pedig a pótlás igazolása – jellemzően számla – után. Egyes feltételek határidőt is szabnak a pótlásra, és előfordul, hogy azonos rendeltetésű, a telephelyen üzembe helyezett eszközt kívánnak meg. Aki tehát a kár után úgy dönt, hogy nem veszi meg újra a gépet, hanem a tevékenységet átszervezi vagy a pénzt másra fordítja, az a küszöb alatti, „ép” újérték-fedezet mellett is csak a valóságos értéket kapja. A kárfelmérés és az egyezségi ajánlat olvasásakor erre a két lépcsőre külön érdemes figyelni – a kárfelmérésről és egyezségről szóló cikk a számítás többi elemét is végigveszi.
Díj újértéken, térítés avult értéken: az alulbiztosítás csapdája
A fájó pont a következő: a biztosítási összeget újértéken kell megadni, a díj is ebből számolódik, a térítés viszont a küszöb felett avult érték. A feltételek az alulbiztosítást is az értékelési mód szerint vizsgálják: ha a vagyontárgy biztosítási összege kisebb, mint az adott értékelési mód szerinti tényleges érték, a biztosító a kárt arányosan téríti – az egyik hazai feltétel ezt úgy enyhíti, hogy 15%-os mértékig nem alkalmaz arányos térítést, más feltételekben ilyen tűréshatár nincs vagy más mértékű. Aki a régi gépeket a küszöb miatt „úgysem fizetik újértéken” alapon alacsonyabb összegre biztosítja, az alulbiztosítottá válik, és a részkárokat is arányosan csökkentve kapja – erről az alulbiztosításról szóló cikk ír részletesen. Van azonban választási lehetőség: a feltételek szerint külön megállapodással a vagyontárgy nem új értéken – például műszaki avult értéken vagy könyv szerinti értéken – is biztosítható. Idős, de működő gépparknál ez összességében ésszerűbb lehet, mint az újérték díját fizetni egy olyan fedezetért, amely a küszöb miatt kárnál úgysem újértéken fizet. Külön szabály a géptörés-biztosítás: a MABISZ tájékoztatója szerint az a biztosított vagyontárgy káridőponti avult (valóságos) értékét téríti, tehát ott az újérték kérdése eleve másképp merül fel.
Mit tegyen a cég kötéskor és kárnál?
Kötéskor három kérdést érdemes feltenni: mekkora a feltételben az avultsági küszöb, és vagyoncsoportonként eltér-e; a különbözet kifizetéséhez milyen helyreállítási kikötés és határidő tartozik; és a régi, de üzemelő gépekre a biztosító vállal-e küszöb nélküli újérték-fedezetet, vagy inkább valós értéken érdemes azokat biztosítani. A gépleltárban rögzítse a beszerzés évét, az új értéket és a nagyobb felújításokat, mert ez kárnál az avulás-becslés alapja. Kárnál kérje el a kárszakértői számítást tételesen: melyik gépre milyen avultsági százalékot alkalmaztak, és az új érték vagy az avult érték szerepel-e a térítésben; adja át a karbantartási naplót és a felújítások számláit; a pótlást pedig a feltétel határidején belül, számlával igazolja. Ha szól, az ajánlatok összevetésénél ezeket a pontokat is bemutatom; a kárbejelentés elsődleges útja a biztosító kárvonala, és ha az avulás-számítás körül elakad vagy vitássá válik az ügy, a cég megbízásából segítek, amiben tudok. Ígérni nem tudok semmit: a biztosító csak arra és úgy fizet, ami a szerződésében biztosítási esemény, és ahogy a feltétele az értékelést leírja.
Kérdés a saját géppark értékelésére és küszöbére szabva? Foglaljon 20 perces díjmentes konzultációt →
Források
- MABISZ Ipari- és Technikai Biztosítási Bizottság: Tájékoztató a vagyon- és műszaki, valamint az üzemszünet biztosításokról (lezárva 2019. 12. 20.) – I. fejezet: 30–50%-os technikai avultság felett valóságos értéken teljesít; III. fejezet: géptörés avult értéken
- Allianz Hungária: Általános biztosítási feltételek – Vagyonbiztosítások (AHE-43140/2P), 6.4.1. új érték, 12.5.1. 30%-ot meghaladó műszaki avultság, 12.5.5.1. arányos kártérítés
- Aegon (ma Alfa) TREND Vagyonbiztosítás – vállalati vagyon- és felelősségbiztosítási feltételek, IV. 3–6. pont (új érték, alulbiztosítás 15% felett), VII. 5. pont (különbözet csak tényleges pótlás esetén)
- Ptk. – 2013. évi V. törvény, kárbiztosítási szabályok (túlbiztosítás; biztosítás a helyreállítás vagy az új állapotban való beszerzés értéke erejéig)
