Az évfordulós levélben ott a mondat: a biztosító indexálást javasol, a biztosítási összegek és a díj ennyivel emelkednek. Sok cég reflexből elutasítja – pedig az indexálás nem díjemelési trükk, hanem az összegek karbantartása. Nézzük, mit tud, és mit nem.
- Az indexálás az összegeket az árváltozáshoz igazítja – az építési és beszerzési költségek emelkedését követi.
- Aki évekig elutasítja, annak a szerződése csendben alulbiztosítottá válhat.
- Az index átlagot követ: nagy egyedi változást (új gép, bővítés) kézi bejelentéssel kell követni.
Mit csinál pontosan az indexálás?
Évfordulón a biztosító a biztosítási összegeket egy indexszel – jellemzően az építőipari és fogyasztói árváltozásokhoz kötött mutatóval – megemeli, és ehhez igazítja a díjat. A cél, hogy a tavaly még helyes összeg idén is helyes maradjon: ugyanaz a csarnok, ugyanaz a géppark ma többől pótolható, mint tavaly. Az emelkedő díj tehát nem „ugyanazért több pénz”, hanem a nagyobb védelmi értéket követi.
Mi történik, ha elutasítja?
Egy-egy év kihagyása még nem tragédia – öt év már igen: az összegek ottmaradnak a régi szinten, miközben az árak elmozdultak, és a rés évről évre nő. A vége ismerős: kárnál előkerül az arányos térítés. Ha a díj a kérdés, arról érdemes beszélni – az összegek befagyasztása a legrosszabb módja a díjcsökkentésnek, mert pont a védelmet üresíti ki. Jobb eszközök is vannak: önrész-hangolás, fedezeti kör igazítása – ezekről szól az önrész-logika.
Amit az index nem tud
Az index átlagos árváltozást követ – a cég egyedi változásait nem látja. Az új gépsor, a raktárbővítés, a megugró készletszint nem index-kérdés, hanem bejelentés-kérdés: ezeket menet közben, kézzel kell a szerződésbe emelni. A jó rutin tehát kettős: az index évente automatikusan karbantart, az éves felülvizsgálat pedig évente egyszer ránéz, hogy az automatika és a valóság együtt fut-e.
Kérdés a saját telephelyére szabva? Foglaljon 20 perces díjmentes telephely-felmérés konzultációt →
